Iskola

A mai iskolai környezetben valamilyen úton-módon előtérbe került az angol nyelv. A mostani tervezet szerint inkább a "nehezebb" német nyelvvel kellene kezdeni az oktatást. Lehet-e így rangsorolni a nyelveket? A rövid válasz az igen lenne, azonban a képet egy kicsit árnyalják azok a kutatások, melyek szerint éppúgy lehet angolt vagy németet tanulni és nem feltétlenül könnyebb az egyik után a másikat tanulni. Számomra ez kicsit olyan dolog, mint mondjuk egy magyar óra után egy testnevelés óra. A tesi óra nem számít komoly órának, de mihelyst arról van szó, hogy mondjuk a korláton végezzünk egy gyakorlatot, máris nem olyan egyszerű a dolog. Így szerény tapasztalataim szerint sok függ a környezettől, a hozzáállástól, a tanártól is, amikor a nyelvtanulásról van szó.

A magyarok idegen-nyelvi tudásáról amúgy is katasztrofális képet fest a 2012 júniusában közzétett

EUROPEANS AND THEIR LANGUAGES tanulmány, amely szerint csak 35%-a a teljes népességnek beszél legalább 1 idegen nyelven. Ezt a siralmas eredményt csak az angolok, olaszok, portugálok és írek tudják megközelíteni, de mint ugye köztudott, a magyar nem versenyezhet ezekkel a nyelvekkel.

Valami fejlesztés tehát mindenképpen szükséges.

De jó lenne ha nem állnánk csehül és annyit keresnénk, mint a Csehek! Egy friss felmérés szerint, a Cseh oktatási intézmények dolgozói átlagosan 31 %-al keresnek többet a magyar kollégáiknál. Ha veszünk egy egyszerű bruttó 135.000 Ft-os bért, ami nagyjából 100.000 Ft-ra jön ki nettóban, akkor mondjuk a Csehek ehhez képest 176.850 Ft-nak megfelelő összeget keresnek, ami nettóban nagyjából 138.000 Ft-nak felel meg. Ugye hogy nem mindegy?

Nekünk nem fog vastagon a ceruzánk!

Becslések szerint kb. 100 millió gyermeknek nincs lehetősége arra, hogy bármilyen szervezett oktatásban részesüljön. Ez egy megdöbbentő szám! Ugyanakkor az még megdöbbentőbb, amit az M.I.T (Massachusetts Institute of Technology) szakemberei a kísérleteik közben tapasztaltak/tapasztalnak.

Egy Etióp faluban, ahol a gyerekek nem járnak iskolába és olvasni sem tudnak, kiosztottak néhány Motorola Xoom tabletet napelemes töltővel. (a kép illusztráció). Mindösszesen annyit tanítottak meg a felnőtteknek, hogy hogyan kell feltölteni a tabletet, a gyerekeknek azonban az ég világon semmit!

Pár perc után már be is tudták kapcsolni! A kísérletben a szakemberek hetente visszatértek, hogy mi is történik az eszközökkel, és itt megdöbbentő dolgokat tapasztaltak. A gyerekek, akik előtte se írni se olvasni nem tudtak, rengeteg mindent elsajátítottak. 5 napon belül már 47 féle alkalmazást futtatak. Sőt! Mivel található rajta kamera és rájöttek, hogy az valami kamera lehet, 5 hónap múlva feltörték a tabletet és beállították, hogy használhassák a kamerát is! Arról nem is beszélve, hogy közben elsajátították az ABC-t és elkezdtek olvasni.

Lehet hogy menne tanár nélkül is?

Visszatérhetünk azokba az időkbe, amikor még szombaton is kellett dolgozni, csak a jelek szerint nem érdemes. A sokéves tapasztalat azt mutatja, hogy ilyenkor a diákok elfelejtenek bejönni az iskolába. Vegyünk alapul egy 26 fős átlagosnak mondott osztályt. Az osztályban 16 tanuló egyáltalán nem jött be, így egy kellemes napot töltöttek el a kollégák ebben az osztályban. Igazából új anyagot nem nagyon érdemes venni, mert hát ugye akkor mi lesz a többi 16-al? Ismétlés az egyetlen dolog ami lehetséges. Ez a helyzet azért sem mondható ideálisnak, mert az emberek fejében és így a diákokéban is leegyszerűsítve a ledolgozás egyenlő azzal, hogy muszáj bejönni, hogy aztán 1 napot pluszba kaphassunk. De ezt az egy napot általában megoldják orvossal, vagy szülői igazolással, ami ellen nem tehet az ember semmit, mert hiszen hivatalos igazolás. Ezzel nem azt mondom, hogy nincsenek olyanok, akik tényleg betegek, de mindannyian tudjuk, hogy sajnos a többség egyszerű lógással akar túl lenni ezen a napon.

Így lesz szép a világ!

Néhány előző posztban már jeleztem, hogy a fizetés helyzetét célszerű lenne rendezni, mert hát ugye minden épkézláb pedagógus elhagyja a pályát a minimálbér hallatán. (Hogy a gyerekanyagról már ne is beszéljek). Nos, hogy a másik oldalát is megközelítsem a dolgoknak, el kell hogy mondjam, hogy a kollégák is a motiválatlanság alsó határát súrolják. Ha valami olyan dologról van szó, ami az iskolát érinti, akkor igyekeznek kibújni a felelősség alól vagy valami kifogást keresnek, hogy ők arra a dologra miért nem alkalmasak.

Ha meg akarják menteni az iskolát mert fogy a gyereklétszám akkor szájkaratéban mindenki a dolog mellett van, de mihelyst tenni is kellene érte, akkor szinte minden kollégának halaszthatatlan ügye van délután. A legjobb példa az volt erre, amikor a kollégám jelezte a vezetés felé, hogy neki halaszthatatlan orvosi baja van amit csak délután 14 óra és 16 óra között (ez volt az értekezlet ideje) tud meggyógyítani. Szerencsétlenségére az egyik ismerősöm éppen arra járt amikor is a kolléganő a párjával besétált egy mozielőadásra! Újabban a doktorok már a moziban is rendelnek? Vagy csak mozinak álcázzák, de valójában egy klinika, ahol súlyos betegeket gyógyítanak.

Nem tudom. De azt igen, hogy ez csak egy a 123 történet közül!

Ez vajon általános?

Az igazat megvallva nem vagyok közgazdász. Ezért az inflációról részletekbe menően nem tudnék beszélni. Számomra a béremelés szó azt jelenti, hogy magasabb nettó keresetet viszek haza attól függetlenül, hogy 3-4-5-6 vagy akár ennél több százalék az infláció.

A pedagógus szakmában 2008 óta nem volt béremelés. Így ha mondjuk 2008-tól számolunk 2014 januárjáig, akkor az 5 évnek felel meg. (Itt jegyezném meg, hogy az infláció mértékéről eléggé ellentmondásos adatok találhatóak az interneten, ezért nem a teljes pontosságra, hanem az arányok érzékeltetésére törekszem) A KSH fogysztói-árindex alakulása alapján 2008 és 2011 között a következő a helyzet:

2008: 6,1% , 2009: 4,2%, 2010: 4,9%, 2011: 3,9%, 2012: 4,9% (a jelen pillanatban kalkulált infláció)

Ez összesen: 24%

Egy átlag tanári fizetést nézve: (bruttó) 162.000 Ft ez azt jelenti, hogyha követtük volna az inflációt, akkor most 200.800 Ft-os átlagfizetés lenne.

Ugye mennyivel másképp festene a helyzet?

Az életpálya modellről pedig csak annyit, hogy átlag nagyjából ezt a helyzetet rendezné, tehát igazából a béremelés az elmúlt 5 év hibáit korrigálná!

Egy érdekes képre bukkantam a minap. Igazából a vastagbőr blogon találtam rá, de abszolút igaz most is. Nem olyan, mintha még mindig 1989-et írnánk?

http://www.rev.hu/fotodb/f?p=110:9:4382361787749931::NO:9:P3_PHOTO_ID,P9_PHOTO_ID:14419,14419:

(A képen Kövér László az Országgyűlés Elnöke látható!)

A kép az 56-os intézet honlapján található!

Amikor gondolkoztam, hogy milyen posztot is kellene írni eléggé kézenfekvő volt, hogy az iskolai október 23-i ünnepséget veszem górcső alá.

Nálunk október 19-én (pénteken) volt az ünnepség. Egy egészen jól sikerült műsort adtak el két osztály tanulói közösen. A korábbi években jellemző volt, hogy unalmas agyonismételgetett szólamok váltják egymást, de mivel az idei műsort sok videóval színesítették, így az iskola összes tanulója képes volt kibírni a 30 percet, amíg a műsor tartott. Általában ez nem így szokott lenni. Alapból ugye himnuszt nem éneklünk, mert ugye nem a fülhallgatóból jön, hanem énekelni kell. Ez alapból gáz! Aztán itt van még az tény, hogy ez egy ünnepély, így aztán hozzá illő ruhában kellene megjelenni, ami a tanulók kb. 15 %-nak sikerül. Mivel senkit sem érdekel, hogy büntetésül osztályfőnöki figyelmeztetést lehet kapni, ezért nem is öltözködnek fel megfelelően. Alapvetően otthon sem követelik meg tőlük, hogy rendes ruhában jöjjenek, mert hát tök mindegy.

De ebben az évben kivételesen érdekesre sikeredett a műsor, így végre megéltem azt, hogy nem a fegyelmezés volt az első, hanem a műsor.

Hogy is képzeljünk el egy tanórát 2012-ben egy szakmunkásképzőben? Nos erre a kérdésre nem egyszerű a válasz! az óra nálunk elméletileg 45 percig tart, de a koncentráció a gyerekek részéről kb. 10 perc (és akkor ez egy abszolút pozitív hozzáállást tükröz!). Az óra első 5-10 perce azzal megy el, hogy beérkezzenek a tanulók. Hiába kell regisztrálni percre pontosan a késéseket, ez sem nagyon érdekli őket. Szóval jó esetben az 5. perc körül elkezdődhet az óra. Ezután jöhetne akár a házi feladat is, de mivel senki nem csinál olyant, már régóta nem is adok. Alapvetően próbálkoztam egy ideig (negatív és pozitív ösztönzés egyaránt, de be kell látni, hogy a jegyek már régóta csak számok egy darab papíron), de már nincs értelme. Szóval kezdjünk neki az órának! Igen ám de nincs a tanulóknak íróeszközük, nincs füzetük, nincs felszerelésük. Ilyenkor jön a tanár és ad mindenkinek egy lapot, hogy legalább valamit tudjanak dolgozni! Az érdemi rész kb. 20 perc, kisebb-nagyobb megszakításokkal. Ebben az időben minden olyan anyagot le kell adni, amit szeretnél, hogy a gyerekek elsajátítsanak, különben vége az órának.

Itt kell megjegyezni, hogy digitális tábla, internetes anyaggal telerakott órák és egyéb érdekességek, Facebookra feltett anyagok is csak 1-1 órát tudnak feldobni, de hát nem lehet mindig ilyen órákat tartani, néha dolgozni is kell!

Mivel szinte semmilyen eszköz nincs a fegyelmezésükre és a munka megkövetelésére így a hatékonyság lényegesen rosszabb mint akárcsak 5 vagy 10 évvel ezelőtt. Az hogy hagyjuk őket szabadon és a jogok oldalát erőltetjük a kötelességek helyett, csak tovább ront a helyzeten. Megoldás?

Várom az ötleteket: iskola.blog.hu@gmail.com